A nyugat-római birodalom bukásától 476-tól az angol polgári forradalom kirobbanásáig 1640-ig számítható a középkor. M?vel?déstörténeti szempontból a középkor sz?kebb szakaszt jelent : a XIV. század els? felében kialakuló új korszak a reneszánsz zárja le.
Az V - IX századig
a "sötét középkor" id?szakában a népvándorlás
idején visszaesett az emberi m?veltség. Új világnézetet
hozott a keresztény vallás, mely az I. században megkezdte
hódító útját. A feudalizmusban nagy
szerepet játszik az egyház, mely történelmi küldetést
valósított meg. A középkori egyház világszemléletének
középpontjában az Isten és az ? világa
áll. ( Ókori világ : ember és világ
)
Körülbelül
az id?számításunk kezdetét?l az els? ezer évig
a kereszténység els? ezer éve. Jellemz?i : egységes
kultúrkör, a vallás kizárólagos fontossága.
Az élet b?n, a földi élet értelme a másvilágra
történ? felkészülés. A világi kultúra
és a népirodalom kevés, mivel minden világi
dolgot feleslegesnek tartanak. Tökéletes irodalmi m? a Biblia
ezért irodalmi feladatnak a Biblia népszer?sítését,
értelmezését tartották.
Ókeresztény
irodalom
A II.-VIII. századig
nyelve a görög, de a latin is kezdett általánossá
válni. A középkori kultúra er?sen vallási
jelleg? volt, mégsem fordult szembe az antik m?veltséggel.
Felhasználják, ismerik az antik szerz?k m?veit, átveszik
a versformákat, m?fajokat. Id?számításunk kezdetét?l
a IV. századig : "vértanuk" kora. A régi irodalom
hanyatlik, új irodalom születik.
Alexandriai Szent
Kelemen, 140-215
Szent Iraneus 140-202
Tertuillianus 190-220
312-ben Nagy Konstantin
vallási, türelmi rendelete: türelmet hirdet a szabad vallásgyakorlására.
Eretnekség n?.
Szent Jeromos 340-419
Els? keresztény
irodalomtörténet megírója, Híres férfiakról
címmel.
Szent Ágoston
(Augusztinus) 354-430
A korszak legnagyobb
latin írója. Afrikai születés? ( Római
birodalom gyarmata volt, apja pogány, anyja keresztény, neve
Mónika ) M?velt széles ismeretség? ember, egy hölgyt?l
fia születik, de a n? neve ismeretlen. A fordulat évében
Szent Ambrus szónoklatát hallja, megérti a Biblia
allegorikus értelmét. 387-ben megkeresztelkedik. 396-ban
Hippo város püspöke lesz és ott is hal meg 4 év
múlva. F? m?ve : Vallomások. 394-400-ig írja. A m?
fontossága lelke bels? történéseit írja
le, b?neit is ami eddig nem volt jellemz?. A m? ötvözi a történetírást,
az önéletrajzot, verset, imát és a fohászt.
Saját személyisége a központ, f? mondanivalója
: érdemes megtérni. A m? 3 nagy részb?l áll
:
1. életrajz
jelleg? írás, anyja halálának id?pontjáig.
Túlzottan ?szinte, minden hibáját leírja.
2. Saját
lelke ábrázolása, b?n és erény csatája
3. Filozófiai
teológiai jelleg?. Pl. Teremtés könyvének magyarázata
A m? egységes,
mivel mindent Isten szempontjából néz. A m? végéhez
közeledve egyre elvontabbá válik. Életét
nem tagadja meg, de változtat rajta. Stílusa lírikus
és retorikus.
Az ó-keresztény
irodalom legf?bb alkotásai :
- bibliai szövegmagyarázatok
- prédikációk
- katekézisek
( kérdés - felelet formájában vitatja meg a
teológia f?bb problémáit )
- vitairatok
( az eretnekek tanításait cáfolja )
- mártír
- akták ( a vértanuk perének jegyz?könyvei )
- legendák
( szentek életér?l szólnak , Pl.: Margit legenda )
- apokrif
szentiratok ( nem hitelesített : nem kanonizált )
- szerzetesi
regulák, szabályok
- egyháztörténetek
- himnuszok
( bibliai zsoltárokból vették . Pl.: Assisi Szent
Ferenc : Naphimnusz )
Szent Ambrus els?
alkotó, aki a himnuszait metrikus formába öltötte.
: Rímtelen négyes jambikus sorok. ( mint Horatius-nál
) Ambóziánus forma : az ?shimnuszok kedvelt formája:
négy sor egy strófa és a vers nyolc versszakból
áll.
Prudentius 348-410
. Az ó-keresztény irodalom els? laikus, nem egyházi
személy? költ?je. Versei antik formában jelentek meg.
Venantius Fortunatus
530-600. A Szent Kereszt magasztalására írt himnuszokat.
A középkort
a túlvilágiasság és er?s szimbolizmus jellemzi
( páva : örök élet, légy a sátán
) Szerzetes-rendek terjednek és alakulnak. Tagjai egész életükre
szóló fogadalmat tettek: tisztasági, szüzességi,
szegénységi, engedelmességi. Kolostorokban és
monostorokban éltek, kultúra termel? és terjeszt?
tevékenységet folytattak. Tanítottak, könyveket
másoltak, gyógyítottak, festettek, kolostorokat terveztek.
A legels? szerzetes-rend Szent Benedek szerzetes rendje (Bencések),
mely gazdag és el?kel? rend volt. M?vészete a romanika: román
stílus er?s rómaiság jellemzi. Jellemz?i : az oltár
keletre néz ( Jeruzsálem felé ) profán nyugatról
( a megtisztulás szimbolikus útja ). A templomok fala vastag,
l?rés szer? ablakok, a védekezést szolgálták
10 falu egy templomot építtetett, a templom alatt altemplom
szolgált a temetkezésre. Lásd.: Tihany. A román-kori
templomoknál a homlokzat gyakran torony-pár, lásd
: Zsámbék, vagy Ják. A templomon belül sok a
faragás, az írások helyett, mert az emberek nem tudtak
olvasni. Zene : gregorián énekek : I. Gergely-pápa
uralkodása alatt gy?jtötték össze. Jellemz?i :
egyszólamú latin nyelv? és kíséret nélküli.
A román stílus
még a XII. század végét sem érte meg,
máris egy új jelent?sebb építészeti
irányzat született : gótika. Elt?ntek a hatalmas vastag
falak : karcsú pillérek, bordák tartják az
épületet. Az élénk színekben ragyogó
üvegablakok : rózsaablakok csúcsívekben végz?dnek.
A középkori énekek a középkorban virágoztak,
a világi zene els? kivirágzása a trubadúr-ének.
A trubadúrok az eszményi udvari szerelmet és a lovagi
erényeket megénekl? költ?k. Provanszál nyelv?
lírai költeményeiket saját szerzés? dallammal
adták el?. Kialakult a többszólamúság
: kánon. Gótikus épületek : Mátyás-templom,
soproni Ferences-templom, kolozsvári Szent Mihály templom.
Új gótikus szerzetes rendek : Domokosok , ciszterciek, ferencesek,
premonteriek, karthausiak. A gondolkodás racionálisabb.
Aquinói Szent
Tamás megalkotta a skolasztika tételét, a vallásos
hit tételeit, összhangba hozza a racionalizmussal.
Egyetemeket alapítanak
: Oxford, Cambriage, Párizs (Sorbonne), Bologna, Padova, Milánó.
A kor nyelve a latin. Nem az ókori: ennek a szókincse és
a kiejtése más.
M?fajok :
- prédikációk
- imák
- fohászok
- himnuszok
Az egyházi lírai
költészet a himnuszokban érte el csúcspontját.
A középkori himnuszok istentiszteletek alatt vallásos
összejövetelek alatt énekelt hív?k áhítatos
érzelmeit kifejez? Istent magasztaló, emelkedett hangulatú
költemények voltak.
Pierre Abbélard
1079-1142 A himnusz-költ?k között az els?, a legkiválóbb.
Latinul írt, francia filozófus teológus, egyetemi
tanár. Szerelemre lobbant egy tanítványa : Heloise
iránt és titokban házasságot kötöttek.
A lány nagybátyja megfosztotta a költ?t férfiasságától.
Abbélard kolostorba vonult, felesége apáca lett de
a két szerelmes levelezett. A legenda szerint egymás mellé
temették ?ket. 93 darab himnuszt írt, a leghíresebb
a Szombatesti himnus ( Babits fordította )
XII., XIII. században
Mária-kultusz kialakulása.
Egyik fajtája
planctus volt (sirató-ének, siralom ) ez kezdetben lírai
sequentia volt ( egymásnak formailag pontosan megfelel? részekb?l
állnak ) A Mária-siralmakban földi érzések
e-világi gondolatok emberi fájdalmak, megrendülések
is kifejezésre jutnak.
Legnépszer?bb
Mária-siralom író : Jackopone da Tódi 1236-1306.
Leghíresebb m?ve Stabat mater.
Assisi Szent Ferenc
1181-1226. M?ve: Naphimnus. Szerinte a világ gyönyör?,
termékeny, mivel Isten teremtette, vétek lenne szépségében
nem gyönyörködni.
Magyar középkori fennmaradt m?vek
- tihanyi apátság
Alapító-levele
- halotti beszéd
( prédikáció 1200 - kör?l anyanyelv? és
retorikus )
- Ó-magyar
Mária-sirató (1300-ban)
- soproni Virág-ének
- Margit-legenda
(1510)
- els? magyarnyelv?
nyomtatvány
Legenda : Szent Ferenc
legendája. A Jókai kódex-ben található
(1440). Ez a legrégibb magyar nyelv? könyv. Benne pl.: Szent
Ferenc virágai , fioretti
Példa, példázat:
erkölcsi tanulsággal végz?d? m?. Pl.: Barlaám
és Jozefát : verembe esett ember.
Középkori
színjátszás
A IX. században
már létezett színjátszás, a darabjaikat
a templomokban adták el? és ezek bibliai részletek
voltak. A XI. században a világi elemek gyarapodtak a színjátszás
kikerül a templom elé és a darabban csak férfiak
játszottak. Háromféle szinpadkialakítás
létezett :
- szimultán
- színpad : a színpadok egymás alatt, felett helyezkednek
el, mindegyik színpadon a darab egy-egy részlete látható.
- processiós
színpad : több színpadon folytak a darabok, és
az emberek járkáltak.
- szekér
- színpad : pageant : a szekerek vándoroltak, mindegyik egy-egy
jelenetet adott el?. Egy darab negyven napig tartott, mely laza szálú
cselekményekb?l állt.
A középkori
drámák fajtái :
- moralitás-dráma
(erények szerepelnek pl. Herederman, Anybody (Akárki)
- misztérium-játékok
( Biblia-t ábrázolták)
- mirákolum
(szentek, mártírok életér?l szóltak
)
A görög és
a középkori drámák között párhuzamokat
vonhatunk : mindkett? vallásos talajból n?tt ki, széles
közönsége van, szociálisak a közönséghez
( bárki megnézhette a darabot, társadalmi hovatartozás
nélkül). Mindkett? közösségi színház
és szabadtéri ( görögök : hegyoldal, középkori
: piactéren ). Eltér? vonások : a görögöknél
a dráma kerete a vallás, de a m? sose lép túl
a valláson. A középpontban az ember áll, aki
felel?s a saját sorsáért. Ember , Isten viszonyának
ábrázolása a gyakori. Az ember nem individuális
lény, b?neiért egy nemzetség felel.
Középkori
drámában a m? középpontjában a vallás
áll, az ember b?neiért az egész emberiség felel.
( Ádám és Éva ) Nincsenek egyének nincsenek
összeütközések, ezt trasszendens drámának
nevezzük. Minden, ami a színpadon megjelenik mást is
jelent : dualista dráma. ( Pokol - baloldal a szörny torkában
) Érzéki hatásokat halmozzák (Júdást
alakító színész valóban felakasztotta
magát) Szerkesztetlen m? : hosszú, direkt nem rövidítik
le, mert legfontosabb dologról van szó: az üdvözülésr?l.
Lovagi irodalom
A lovagság kialakulása
a keresztes hadjáratokhoz köthet?k. Ok : egy családban
a legnagyobb fiú örökölt a többi testvért,
hogy lekössék, elküldték a háborúba.
?k tulajdonképpen földnélküli nemesek voltak. A
lovagi ideál az els?, mely e-világra épül. A
lovagok feladata a gyöngék védelme, h?bérurak
szolgálata, a hit védelme. A lovag lelkiekben nemes, becsületes,
ápolt, vidám, és szerelme férjes asszony.
M?fajai:
- lovageposz
(laza szerkesztés?, pikareszk jelleg?, felolvasásra szánt
m?), Németországban, Franciaországban virágzik.
Ez verses eposz és világi költészet.
a./ Nagy Károly
frank uralkodó körül mondák
b./ XII. században
Roland ének. Roland : császár rokona
c./ német
mondakör.: Nibelung - ének 1200-ban (Nibelungizált
alexandrionokban írt) F?h?s : Sixfrid aki sebezhetetlen, mert megfür-
dik a sárkány vérében, de fürdés
közben falevél hull vállára, ez az egy
sebezhet? pontja. Ezt kihasználva megölik, felesége
Krinhilda (Ildikó bosszút áll férje
gyilkosain, megöli a sárkányt és megszerzi a
kincseit.
d./ Helta
mondakör : Arthur király és a kerek asztal lovagjai
e./ Toldi mondakör
XVI. század.
- lovagregény
Prózában
íródott, pikareszk jelleg?, de összefogottabb. Pl.:
Trisztán és Izolda, Aucassain és Nicolette.
Félig vers félig próza.
Politikai irodalom
- királytükrök : leírják, hogyan kell uralkodni, milyen egy jó király. Az apa írja le a fiának, de sokszor egy filozófust kér fel. Pl.: István király intelmei Imre herceghez.
Trubadúr líra
Dél-Franciaország provance-ban virágzik. Nyelvezete : provance szál. Minesang : német lovagi költészet. Minesanger : német lovagi költészet énekese. Megadott témákról énekelnek stilizált módon, ha ügyesen énekel a dalnok, jutalomképpen találkozhat a hölggyel. Megjelenik a hold : alba, mely elszakítja a szerelmeseket, egy ?r énekel, jelzi a találka végét : alba-dal.
Walter von der Vogelweide
1170-1230
Német-római
birodalomban n?tt fel, befolyásos pártfogók révén
külföldön tanult. Leghíresebb német minesanger.
? az els? aki személyes élményt vitt m?veibe. melyekben
er?s erkölcsi, Isten-be vetett hit mutatkozik meg. Két verse
: Ó jaj, hogy elt?nt minden, Hársfa ágak csendes ágán.
Élete végén csalódás a vallásban,
magány. Versformáját sok húszadik századi
költ? átvette : Radnóti Miklós : Er?ltetett menet.
Polgári Irodalom
E-világi témák,
cél : boldogság elérése még itt az életben.
- epikus m?vek,
fablieu : középkori rövid verses novella. Pl.: Szamártestamentum.
Uralkodó m?faja a regény, mely verses formában van
megírva. Pl.: Geoffri Chaucher 1340-1400 : Centerburry mesék
: Boccaccio a példaképe. Novella általános
körképet ad a társadalomról. Troilus és
Cressilda.
- líra
: XII., XIII. században vágáns költészetnek
nevezzük. M?velt városi vándordiákok kiugrott
papok m?velik. Vágáns : vándorló, garabonciás,
goliárd. Harsányabb világ, lázadó költészet
jellemzi. Bár vallásos az egyház és a feudalizmus
elitélése a f? célja. Világképe az egyéniség
ösztönös szabadsága. Gúnyosak, lenéz?ek
a m?veletlenekkel szemben, f?leg latinul írtak. Három témája
van :
1. moralizáló
téma : a szerencse forgandóságáról,
bolond ünnepekr?l.
2. életformáról,
züllésr?l : bordalok
3. szerelemr?l
: érzéki szókimondó nóták Pl.:
XIII. sz. Carmina Burana ( Carl Orff : 200 éneket tartalmaz
). Magyarországon körmöncbányai Táncszó,
soproni Virágének.
Francoise Villon 1430-1463
Párizsban született, nevel?je taníttatja, a Sorbonne-on végez, ahol antik kultúrát tanul. Gyilkosság és lopás vádja miatt körözik, ezért vidékre menekül. Életét jórészt bírósági feljegyzésekb?l ismerjük. 1456 - megírja a Kis Testamentum-ót, és a kor leghíresebb udvari költ?je Charles D' Orleans vendégül látja. 1460 - lopásért börtönre ítélik, egy év múlva amnesztiát kap, 1461-ben megírja a Nagy Testamentum-ot. Többszöri lopás, verekedés miatt fel akarják akasztani, de kegyelmet kap. 10 évre el kell hagynia Párizst. Valószín?leg 1463-ban hal meg. F? m?ve a Nagy Testamentum.
Az emberi élet
útját ábrázoló szellemi önéletrajz.
Strófaszerkezete az oktáva: nyolc soros szöveg 173 db
van bel?le ( 15 ballada, egy panasz, egy rondó, egy tanítás,
egy dal, egy sírfelirat )
Szervez? ereje felnagyított
ellentétek a halál árnyékában . ( B?n
- áhítat, Fájdalom - öröm, n?kben való
ellentétel ). Idilli és a test szerelem ábrázolása
( Idilli szerelem : Nász-ének cím? vers, Testi szerelem
: Kett?s ballada a bolond szerelemr?l ) Világképe: hisz a
megbocsátásban.
A m?nek három
része van :
1. 1-70 oktáváig.
Ez a bevezetés. A halál árnyékában el?készíti
a hagyatékozást. Az elmúlás áll a középpontban.
Vigaszt az ad neki, hogy a halált senki nem kerülheti el.
- Ballada az
elt?nt id?k asszonyairól cím? verse
- Szép
fegyverkovácsné panasza. Nevet a halálon, megvigasztalódik.
2. 75-141 oktáváig
: Paródia, groteszk, gúnyos társadalmi körkép.
F? mondanivalója : Mindent a világon a b?n mozgat.
- Ballada Klotár
mesterért
- Ballada, amelyet
költ? készít anyja számára (ima)
- Vastag Margot
balladája ( Villon itt strici )
- Jó
tanítás balladája rosszélet?eknek
3. 146-173 oktáváig
: A halált várja, hangulata lenyugszik, bocsánatot
kér.
- Záróballada
( egyes szám harmadik személyt használ, múlt
id?ben ír magáról)
- Sírfelirat
(1462-ben , fenyegetettség, halálközeli állapot
)
Reneszánsz
1300 - 1600 (Firenze)
A szó jelentése
Újjászületés (antik kultura) Öntudatos polgárság
világképe. Olaszországban el?ször Firenzében
alakult ki. Az öntudatra ébredt polgárság új
formákat alakított ki, új eszméket kezdett
magáévá tenni. Boldogan fedezte fel ujra mindazt,
ami a földi létet, életet széppé teszi
: a jólétet, a szerelmet, a szellem szabadságát,
a természetet, az emberi test és m?vészet szépségeit.
A reneszánsz szellemi háttere a humanizmus, mely a polgárosodáshoz
köthet?.
Jellemz?i:
- emberközpontúság
(elt?nik az építészetben a monumentalitás,
a szobrok életszer?ek, elengedhetetlen az anatómia tanúlmányozása,
még akkor is ha büntették )
- egyéniség
keresése (az emberek figyelme a jelen felé fordul )
- m?vészi
büszkeség ( eltünik a középkorra jellemz?
névtelenség )
A földi élet értelmét a földi boldogságban keresik, az ember ujra felfedezte önmagát, s minden dolgok mértéke és célja ismét az ember. A m?veltségnek értelmét látták, a korban sok volt a polihisztor ( Michelangelo, Leonardo) A középkorban nagyok a feudális kötöttségek, a reneszánszban fontos a virtu ( bels? nemesség, a test, lélek és erkölcs összhangban legyen ). Az emberek vallásosak, de az egyház ellen vannak, akik a züllöttség megtestesít?i, népelnyomók, nem a m?veltség közvetít?i. Szereti az antik m?veltséget. M?vekben sok az antik utalás, de nem veszik át a vallás követését. A könyvnyomtatás és az írás reform nagy lépést jelentett a m?veltség fejl?désében, a gót bet?k helyett a kisbet?s írást használják. Emberideálja a harmonikus kiegyenslyozott ember. ?k találják fel a perspektivikus ábrázolást (térbeli), a festményeken nem ábrázol szenvedélyeket.
Botticelli : Vénusz
születése
Giotto : Krisztus
siratása
Donatello :
Brunnelleschi :
Pitti palota
Leonardo : Mona
Lisa
Raffaello :
Dürer :
Holbein :
Tiziano :
Giorgione : Vihar
Michelangelo : Sixtus-i
kápolna, Mózes
Zene : A zene e-világi központú, a reneszánsz udvarokban virágzik, f? célja a szórakoztatás, megjelik az orgona és a kórusok. Új zenei m?faj : madrigál : négyszólamú anyanyelv? ének. Pl.: Palesztrina, Backfart Bálint.
Irodalom :
Petrarca : Daloskönyv
Boccaccio : Decameron
Dante : Isteni
színjáték
Janus Pannonius :
Eddig Itália földjén ...
Tinódi Lantos
: Krónikás ének
Bornemissza Péter
: Elektra
Balassi Bálint
: Júliához talála és így köszöne
néki
Shakespeare :
Hamlet
Olasz reneszánsz a reneszánsz hazája különbözik a többi országtól, mert nem volt elég er?s h?bériség, lovagság. A legpolgárosodottabb város Firenze, ahol a nemesek is céhekbe tömörültek. Ez kedvezett a m?vészeteknek. Dante és Giotto a reneszénsz szül?atyjai barátok voltak. Dolce Stil Nouovo : Édes új stítus els? képvisel?je Guido Cavalcanti . Dante folytatja ezt.
Dante ( DURANTE / ALIGHIERI )
Dante 1265 (Firenze)
- 1321 (Ravenna). Régi nemesi család sarja. Közvetlen
?sei céh-tagok. A fehér Guelfe politikai pártjába
tartozott (pápa-párti). Szerzetesi iskolákban tanult.
Kilenc évesen szerelmes Beatrice-be (8). Semmilyen kapcsolata nem
volt vele, a lány 24 éves, amikor meghal. Dante a szerelemnek
szentelte életét, elvett egy Genna nev? n?t, gyerekei is
születtek T?le. A pisai csatában katonáskodott. 1300-ban
politikai karriert fut be : Firenze priorja lett. Igazságos politikus,
aki Firenze szabadságáért küzd. 1301-ben követségbe
megy a pápához, távolléte alatt a fekete Guelfek
halálra ítélik. 1310-ig Veronában és
Padovában bujdokol. 1310-ben hozzácsapódott VII. Henrik-hez.
?t segíti hatalomra: röpiratokat, leveleket ír. De VII.
Henrik hirtelen meghal. Dante 1321-ben meghal, halála után
fedezi fel Firenze m?vészi nagyságát, ezért
két sírt emelnek neki. (Ravennában és Firenzében)
M?vei :
- Új
élet : verses-prózai, lírai regény, melyet
Beatricének 11 év alatt ír. 31 verset tartalmaz magyarázatokkal.
Önéletrajz jelleg? írás. A regényb?l két
vers a legismertebb : Kik ösmeritek hölgyek a szerelmet, Szerelem
és nemes szív.
- Isteni színjáték
: Divina Commedia. Az Isteni jelz?t az utókor adja. ( Arisztitelész
Poétiká-jának megfelel?en ez is komédia, mert
szomorú eseménnyel kezd?dik, és boldogsággal
végz?dik. 1307-1320-ig írja. A m? tárgya : utazás.
A hármas szám uralkodik a m?ben : hármas helyszín,(pokol,
purgatórium, paradicsom), hármas értelmezés
(szószerinti értelmezés, (kire mi vár a halála
után,) politikai értelmezés( politikai ellenfeleit
a pokolba rakja), misztikus teológiai értelmezés (
lélek útja a z üdvözülés felé
)). Tercinákból áll, három soros, rímképlete
(a-b-a), (b-c-b), (c-d-c). Száz énekb?l áll, egy bevezet?
és háromszor 33 ének. Minden birodalom 3 X 3 részb?l
áll (kilenc kör, kilencs gy?r?, kilenc ég). Ugynevezett
el?kel? vers : a formák kitisztúltak, jól szerkesztett.
1300-ban kezd?dik
a m?: nagy csütörtökön és husvét vasárnapján
érkezik Isten szine elé. A f?h?s a költ?, akit Vergilius
kisér, mert ?t kéri fel Beatrice. (Ennek oka : Vergilius
egy eclogájában arra tesz utalást, hogy egy embernek
gyereke fog születni, aki megváltoztatja a világot.
A keresztények ezt Jézus Krisztusra értelmezik, Vergilius
valójában egy császár születend? gyermekére
gondol). Vergilius a költ? barátja, mégis a pokolban
van, mert nincs megkeresztelkedve. (Nem is lehetett, mert id?számításunk
el?tt született). Cavalcanti is a pokolban van, mert eretnek, Dante
e két barátján kiv?l mindenkir?l azt mondja, megérdemelten
vannak a pokolban. A pokol tornácán azok vannak, akik pogányok.
A reneszánsz
megjelenése az európai irodalomban
Petrarca 1304-1374. Arrezzoban született. Apja is firenzei. Politikus, barátja Dante-nak. Dante-val együtt szám?zik ?ket, el?re küldi családját Franciaországba Avignon-ba, de Petrarca utközben Arezzo-ban születik. A kultúra központjában Avignon-ban él a család. Vonzódását a vallás nagy m?veihez és alakjaihoz ( Biblia : Szent Ágoston) az itt töltött évek keltették fel. Petrarca jogot hallgat Bolognában, majd 1326-ban mikor apja meghal, hazamegy Avignon-ba és papi állást vállal. Nagy hangon pédikál a tisztesség megörzéséért, da ? maga zsarnokokat szolgál. Megveti a kincseket, viszont Petrarca birtokokat kunyerál. Az ellentmondások oka, hogy két kor határán élt : kozépkor és reneszánsz. Könyvember volt, valósággal való kapcsolata er?ltetett. Folyton nyugtalan, elégedetlen és képmutató. Rajong az antik m?veltségért, a szerelmi költészet megteremt?je, bár ? maga azt vallja, hogy sajnálja rá az idejét. 1327 április 6. : Szent Klára templomában meglátja Laurát, aki férjes asszony. (Laura neve babérkoszorút jelent ). Petrarca sokat utazik, felmászott a Mont-Ventoux hegyére pusztán azért, hogy a kilátást élvezze, ott el?vette Augusztinus Vallomások cím? m?vét. Humanista tudós, az Iliász fordítása az ? ösztönzésére készült el. Afrika cím? befejezetlen eposza a kor nagyhatású m?ve. 1341-ben a párizsi, római egyetemen költ?királlyá koronázzák (? harcolja ki magának). Rövid ideig katonáskodik, majd szám?zik. Szívroham éri, megbénúl, lánya gondozza. Sokat olvas Boccaccio-tól és Homeros-tól. Híresek a szonettei, új szonett-formát alakít ki. A shakespeare-i szonett mellett. F? m?ve a Daloskönyv. 1342-1347-ig írja. 367 verset tartalmaz, lelki önéletrajz, az elvont szerelem többirányú bemutatása. Sok a természetábrázolás, a természet minden szépsége Laura szépségét tükrözi. Pl.: Megtetted zord halál a legnagyobbakat.
Giovanni Boccaccio 1313 (Firenze) - 1375 (Certado)
Harmadrangú
költ?, hódolt társainak : a Dante életrajz megírója,
Petrarca barátja "h?séges, jámbor lélek". Apja
módos firenzei keresked? bankár: a Bardi bank tulajdonosa.
Üzletkötés céljából vet?dött
Párizsba és ott ismerte meg azt a fiatal özvegyet, akit?l
1313-ban törvénytelen gyermeke született. Boccaccio 12-13
éves, amikor Nápolyban az apja egyik fiókházában
dolgozik. Nagyon utálja, ezért Franciaországba megy
teológiát tanulni, ahol igen szabados életet él.
Milánóban megismerkedik Mária D' Aquinoba a király
törvénytelen lányával. A lányt verseiben
Fiamettának nevezi. 1340-ben a Bardi-ház cs?dbe megy. Haztér
Avognon-ba segitve szüleinek. Katonának áll, résztvesz
Nagy Lajos hadjáratában. Mikor anyja meghal, Firenzében
telepszik le és politikai posztokat vállal. Hármuk
közül ? a legjobb politikus, reális ember akinek kit?n?
a válóságérzete. 1373-ban Firenze városának
megbízásából megírja a Dante életrajzát
és nyílvános el?adásokon az Isteni színjátékból
olvas föl. 1375-ben meghal. F? m?ve a : DECAMERON : novellagy?jtemény.
Boccaccio hozza létre a novella m?faját, mely ujdonságot
jelent. Kevés a lélektan és a környezetábrázolás,
egy sorsfordulatot jelenít meg csattanóval a végén.
Jó humorú, vidám, erotikusabb, megszelidítette
a középkori szabatosságot. Az 1348-as pestis-járvány
idején játszódik (a pestis-járvány kitalált,
azért tette bele, hogy az alaphangot komolyabbá tegye ) hét
n? és három férfi kivonúl Firenzéb?l
a járvány ellen és, hogy unalmukat el?zzék
mesélnek egymásnak. A m? 10 nap alatt játszódik,
minden nap mindenki elmond egy történetet, ez 100 történetet
jelent. Mindennap van egy király vagy egy királyn?, aki megadja
a történet témáját. Kivéve az els?
és a kilencedik nap. Utána levonják a történetb?l
a tanulságot (hogy tarthatja meg a feleség a férjet)
és egy balladát énekelnek a nap végén.
(Geoffry Chaucher : Centerburry mesék ugyanez az alaphelyzet)