A középkor irodalma (Dante és Villon)
 

A nyugat-római birodalom bukásától 476-tól az angol polgári forradalom kirobbanásáig 1640-ig számítható a középkor. M?vel?déstörténeti szempontból a középkor sz?kebb szakaszt jelent : a XIV. század els? felében kialakuló új korszak a reneszánsz zárja le.

Az V - IX századig a "sötét középkor" id?szakában a népvándorlás idején visszaesett az emberi m?veltség. Új világnézetet hozott a keresztény vallás, mely az I. században megkezdte hódító útját. A feudalizmusban nagy szerepet játszik az egyház, mely történelmi küldetést valósított meg. A középkori egyház világszemléletének középpontjában az Isten és az ? világa áll. ( Ókori világ : ember és világ )
Körülbelül az id?számításunk kezdetét?l az els? ezer évig a kereszténység els? ezer éve. Jellemz?i : egységes kultúrkör, a vallás kizárólagos fontossága. Az élet b?n, a földi élet értelme a másvilágra történ? felkészülés. A világi kultúra és a népirodalom kevés, mivel minden világi dolgot feleslegesnek tartanak. Tökéletes irodalmi m? a Biblia ezért irodalmi feladatnak a Biblia népszer?sítését, értelmezését tartották.

Ókeresztény irodalom
A II.-VIII. századig nyelve a görög, de a latin is kezdett általánossá válni. A középkori kultúra er?sen vallási jelleg? volt, mégsem fordult szembe az antik m?veltséggel. Felhasználják, ismerik az antik szerz?k m?veit, átveszik a versformákat, m?fajokat. Id?számításunk kezdetét?l a IV. századig : "vértanuk" kora. A régi irodalom hanyatlik, új irodalom születik.
Alexandriai Szent Kelemen, 140-215
Szent Iraneus 140-202
Tertuillianus 190-220
312-ben Nagy Konstantin vallási, türelmi rendelete: türelmet hirdet a szabad vallásgyakorlására. Eretnekség n?.
Szent Jeromos 340-419
Els? keresztény irodalomtörténet megírója, Híres férfiakról címmel.
Szent Ágoston (Augusztinus) 354-430
A korszak legnagyobb latin írója. Afrikai születés? ( Római birodalom gyarmata volt, apja pogány, anyja keresztény, neve Mónika ) M?velt széles ismeretség? ember, egy hölgyt?l fia születik, de a n? neve ismeretlen. A fordulat évében Szent Ambrus szónoklatát hallja, megérti a Biblia allegorikus értelmét. 387-ben  megkeresztelkedik. 396-ban Hippo város püspöke lesz és ott is hal meg 4 év múlva. F? m?ve : Vallomások. 394-400-ig írja. A m? fontossága lelke bels? történéseit írja le, b?neit is ami eddig nem volt jellemz?. A m? ötvözi a történetírást, az önéletrajzot, verset, imát és a fohászt. Saját személyisége a központ, f? mondanivalója : érdemes megtérni. A m? 3 nagy részb?l áll :
 1. életrajz jelleg? írás, anyja halálának id?pontjáig. Túlzottan ?szinte, minden hibáját leírja.
 2. Saját lelke ábrázolása, b?n és erény csatája
 3. Filozófiai teológiai jelleg?. Pl. Teremtés könyvének magyarázata
A m? egységes, mivel mindent Isten szempontjából néz. A m? végéhez közeledve egyre elvontabbá válik. Életét nem tagadja meg, de változtat rajta. Stílusa lírikus és retorikus.
Az ó-keresztény irodalom legf?bb alkotásai :
 - bibliai szövegmagyarázatok
 - prédikációk
 - katekézisek ( kérdés - felelet formájában vitatja meg a teológia f?bb problémáit )
 - vitairatok ( az eretnekek tanításait cáfolja )
 - mártír - akták ( a vértanuk perének jegyz?könyvei )
 - legendák ( szentek életér?l szólnak , Pl.: Margit legenda )
 - apokrif  szentiratok ( nem hitelesített : nem kanonizált )
 - szerzetesi regulák, szabályok
 - egyháztörténetek
 - himnuszok ( bibliai zsoltárokból vették . Pl.: Assisi Szent Ferenc : Naphimnusz )
Szent Ambrus els? alkotó, aki a himnuszait metrikus formába öltötte. : Rímtelen  négyes jambikus sorok. ( mint Horatius-nál ) Ambóziánus forma : az ?shimnuszok kedvelt formája: négy sor egy strófa és a vers nyolc versszakból áll.
Prudentius 348-410 . Az ó-keresztény irodalom els? laikus, nem egyházi személy? költ?je. Versei antik formában jelentek meg.
Venantius Fortunatus 530-600. A Szent Kereszt magasztalására írt himnuszokat.

A középkort a túlvilágiasság és er?s szimbolizmus jellemzi ( páva : örök élet, légy a sátán ) Szerzetes-rendek terjednek és alakulnak. Tagjai egész életükre szóló fogadalmat tettek: tisztasági, szüzességi, szegénységi, engedelmességi. Kolostorokban és monostorokban éltek, kultúra termel? és terjeszt? tevékenységet folytattak. Tanítottak, könyveket másoltak, gyógyítottak, festettek, kolostorokat terveztek. A legels? szerzetes-rend Szent Benedek szerzetes rendje (Bencések), mely gazdag és el?kel? rend volt. M?vészete a romanika: román stílus er?s rómaiság jellemzi. Jellemz?i : az oltár keletre néz ( Jeruzsálem felé ) profán nyugatról ( a megtisztulás szimbolikus útja ). A templomok fala vastag, l?rés szer? ablakok, a védekezést szolgálták 10 falu egy templomot építtetett, a templom alatt altemplom szolgált a temetkezésre. Lásd.: Tihany. A román-kori templomoknál a homlokzat gyakran torony-pár, lásd : Zsámbék, vagy Ják. A templomon belül sok a faragás, az írások helyett, mert az emberek nem tudtak olvasni. Zene : gregorián énekek : I. Gergely-pápa uralkodása alatt gy?jtötték össze. Jellemz?i : egyszólamú latin nyelv? és kíséret nélküli.
A román stílus még a XII. század végét sem érte meg, máris egy új jelent?sebb építészeti irányzat született : gótika. Elt?ntek a hatalmas vastag falak : karcsú pillérek, bordák tartják az épületet. Az élénk színekben ragyogó üvegablakok : rózsaablakok csúcsívekben végz?dnek. A középkori énekek a középkorban virágoztak, a világi zene els? kivirágzása a trubadúr-ének. A trubadúrok az eszményi udvari szerelmet és a lovagi erényeket megénekl? költ?k. Provanszál nyelv? lírai költeményeiket saját szerzés? dallammal adták el?. Kialakult a többszólamúság : kánon. Gótikus épületek : Mátyás-templom, soproni Ferences-templom, kolozsvári Szent Mihály templom. Új gótikus szerzetes rendek : Domokosok , ciszterciek, ferencesek, premonteriek, karthausiak. A gondolkodás racionálisabb.
Aquinói Szent Tamás megalkotta a skolasztika tételét, a vallásos hit tételeit, összhangba hozza a racionalizmussal.
Egyetemeket alapítanak : Oxford, Cambriage, Párizs (Sorbonne), Bologna, Padova, Milánó. A kor nyelve a latin. Nem az ókori: ennek a szókincse és a kiejtése más.
 
 

M?fajok :
 - prédikációk
 - imák
 - fohászok
 - himnuszok

Az egyházi lírai költészet a himnuszokban érte el csúcspontját. A középkori himnuszok istentiszteletek alatt vallásos összejövetelek alatt énekelt hív?k áhítatos érzelmeit kifejez? Istent magasztaló, emelkedett hangulatú költemények voltak.
Pierre Abbélard 1079-1142 A himnusz-költ?k között az els?, a legkiválóbb. Latinul írt, francia filozófus teológus, egyetemi tanár. Szerelemre lobbant egy tanítványa : Heloise iránt és titokban házasságot kötöttek. A lány nagybátyja megfosztotta a költ?t férfiasságától. Abbélard kolostorba vonult, felesége apáca lett de a két szerelmes levelezett. A legenda szerint egymás mellé temették ?ket. 93 darab himnuszt írt, a leghíresebb a Szombatesti himnus ( Babits fordította )
XII., XIII. században Mária-kultusz kialakulása.
Egyik fajtája planctus volt (sirató-ének, siralom ) ez kezdetben lírai sequentia volt ( egymásnak formailag pontosan megfelel? részekb?l állnak ) A Mária-siralmakban földi érzések e-világi gondolatok emberi fájdalmak, megrendülések is kifejezésre jutnak.
Legnépszer?bb Mária-siralom író : Jackopone da Tódi 1236-1306. Leghíresebb m?ve Stabat mater.
Assisi Szent Ferenc 1181-1226. M?ve: Naphimnus. Szerinte a világ gyönyör?, termékeny, mivel Isten teremtette, vétek lenne szépségében nem gyönyörködni.

Magyar középkori fennmaradt m?vek

 - tihanyi apátság Alapító-levele
 - halotti beszéd ( prédikáció 1200 - kör?l anyanyelv? és retorikus )
 - Ó-magyar Mária-sirató (1300-ban)
 - soproni Virág-ének
 - Margit-legenda (1510)
 - els? magyarnyelv? nyomtatvány

Legenda : Szent Ferenc legendája. A Jókai kódex-ben található (1440). Ez a legrégibb magyar nyelv? könyv. Benne pl.: Szent Ferenc virágai , fioretti
Példa, példázat: erkölcsi tanulsággal végz?d? m?. Pl.: Barlaám és Jozefát : verembe esett ember.
 

 Középkori színjátszás
 

A IX. században már létezett színjátszás, a darabjaikat a templomokban adták el? és ezek bibliai részletek voltak. A XI. században a világi elemek gyarapodtak a színjátszás kikerül a templom elé és a darabban csak férfiak játszottak. Háromféle szinpadkialakítás létezett :
 - szimultán - színpad : a színpadok egymás alatt, felett helyezkednek el, mindegyik színpadon a darab egy-egy részlete látható.
 - processiós színpad : több színpadon folytak a darabok, és az emberek járkáltak.
 - szekér - színpad : pageant : a szekerek vándoroltak, mindegyik egy-egy jelenetet adott el?. Egy darab negyven napig tartott, mely laza szálú cselekményekb?l állt.

A középkori drámák fajtái :
 - moralitás-dráma (erények szerepelnek pl. Herederman, Anybody (Akárki)
 - misztérium-játékok ( Biblia-t ábrázolták)
 - mirákolum (szentek, mártírok életér?l szóltak )

A görög és a középkori drámák között párhuzamokat vonhatunk : mindkett? vallásos talajból n?tt ki, széles közönsége van, szociálisak a közönséghez ( bárki megnézhette a darabot, társadalmi hovatartozás nélkül). Mindkett? közösségi színház és szabadtéri ( görögök : hegyoldal, középkori : piactéren ). Eltér? vonások : a görögöknél a dráma kerete a vallás, de a m? sose lép túl a valláson. A középpontban az ember áll, aki felel?s a saját sorsáért. Ember , Isten viszonyának ábrázolása a gyakori. Az ember nem individuális lény, b?neiért egy nemzetség felel.
Középkori drámában a m? középpontjában a vallás áll, az ember b?neiért az egész emberiség felel. ( Ádám és Éva ) Nincsenek egyének nincsenek összeütközések, ezt trasszendens drámának nevezzük. Minden, ami a színpadon megjelenik mást is jelent : dualista dráma. ( Pokol - baloldal a szörny torkában ) Érzéki hatásokat halmozzák (Júdást alakító színész valóban felakasztotta magát) Szerkesztetlen m? : hosszú, direkt nem rövidítik le, mert legfontosabb dologról van szó: az üdvözülésr?l.

Lovagi irodalom

A lovagság kialakulása a keresztes hadjáratokhoz köthet?k. Ok : egy családban a legnagyobb fiú örökölt a többi testvért, hogy lekössék, elküldték a háborúba. ?k tulajdonképpen földnélküli nemesek voltak. A lovagi ideál az els?, mely e-világra épül. A lovagok feladata a gyöngék védelme, h?bérurak szolgálata, a hit védelme. A lovag lelkiekben nemes, becsületes, ápolt, vidám, és szerelme férjes asszony.
M?fajai:
 - lovageposz (laza szerkesztés?, pikareszk jelleg?, felolvasásra szánt m?),  Németországban, Franciaországban virágzik. Ez verses eposz és világi  költészet.
  a./ Nagy Károly frank uralkodó körül mondák
  b./ XII. században Roland ének. Roland : császár rokona
  c./ német mondakör.: Nibelung - ének 1200-ban (Nibelungizált    alexandrionokban írt) F?h?s : Sixfrid aki sebezhetetlen, mert megfür-  dik a sárkány vérében, de fürdés közben falevél hull vállára, ez az egy   sebezhet? pontja. Ezt kihasználva megölik, felesége Krinhilda (Ildikó   bosszút áll férje gyilkosain, megöli a sárkányt és megszerzi a kincseit.
   d./ Helta mondakör : Arthur király és a kerek asztal lovagjai
  e./ Toldi mondakör XVI. század.
 - lovagregény
 Prózában íródott, pikareszk jelleg?, de összefogottabb. Pl.: Trisztán és Izolda,  Aucassain és Nicolette. Félig vers félig próza.

Politikai irodalom

 - királytükrök : leírják, hogyan kell uralkodni, milyen egy jó király. Az apa írja le a fiának, de sokszor egy filozófust kér fel. Pl.: István király intelmei Imre herceghez.

Trubadúr líra

Dél-Franciaország provance-ban virágzik. Nyelvezete : provance szál. Minesang : német lovagi költészet. Minesanger : német lovagi költészet énekese. Megadott témákról énekelnek stilizált módon, ha ügyesen énekel a dalnok, jutalomképpen találkozhat a hölggyel. Megjelenik a hold : alba, mely elszakítja a szerelmeseket, egy ?r énekel, jelzi a találka végét : alba-dal.

Walter von der Vogelweide 1170-1230
Német-római birodalomban n?tt fel, befolyásos pártfogók révén külföldön tanult. Leghíresebb német minesanger. ? az els? aki személyes élményt vitt m?veibe. melyekben er?s erkölcsi, Isten-be vetett hit mutatkozik meg. Két verse : Ó jaj, hogy elt?nt minden, Hársfa ágak csendes ágán. Élete végén csalódás a vallásban, magány. Versformáját sok húszadik századi költ? átvette : Radnóti Miklós : Er?ltetett menet.

Polgári Irodalom

E-világi témák, cél : boldogság elérése még itt az életben.
 - epikus m?vek, fablieu : középkori rövid verses novella. Pl.: Szamártestamentum. Uralkodó m?faja a regény, mely verses formában van megírva. Pl.: Geoffri Chaucher 1340-1400 : Centerburry mesék : Boccaccio a példaképe. Novella általános körképet ad a társadalomról. Troilus és Cressilda.
 - líra : XII., XIII. században vágáns költészetnek nevezzük. M?velt városi vándordiákok kiugrott papok m?velik. Vágáns : vándorló, garabonciás, goliárd. Harsányabb világ, lázadó költészet jellemzi. Bár vallásos az egyház és a feudalizmus elitélése a f? célja. Világképe az egyéniség ösztönös szabadsága. Gúnyosak, lenéz?ek a m?veletlenekkel szemben, f?leg latinul írtak. Három témája van :
  1. moralizáló téma : a szerencse forgandóságáról, bolond ünnepekr?l.
  2. életformáról, züllésr?l : bordalok
  3. szerelemr?l : érzéki szókimondó nóták Pl.: XIII. sz. Carmina   Burana ( Carl Orff : 200 éneket tartalmaz ). Magyarországon  körmöncbányai Táncszó, soproni Virágének.
 

Francoise Villon 1430-1463

Párizsban született, nevel?je taníttatja, a Sorbonne-on végez, ahol antik kultúrát tanul. Gyilkosság és lopás vádja miatt körözik, ezért vidékre menekül. Életét jórészt bírósági feljegyzésekb?l ismerjük. 1456 - megírja a Kis Testamentum-ót, és a kor leghíresebb udvari költ?je Charles D' Orleans vendégül látja. 1460 - lopásért börtönre ítélik, egy év múlva amnesztiát kap, 1461-ben megírja a Nagy Testamentum-ot. Többszöri lopás, verekedés miatt fel akarják akasztani, de kegyelmet kap. 10 évre el kell hagynia Párizst. Valószín?leg 1463-ban hal meg. F? m?ve a Nagy Testamentum.

Az emberi élet útját ábrázoló szellemi önéletrajz. Strófaszerkezete az oktáva: nyolc soros szöveg 173 db van bel?le ( 15 ballada, egy panasz, egy rondó, egy tanítás, egy dal, egy sírfelirat )
Szervez? ereje felnagyított ellentétek a halál árnyékában . ( B?n - áhítat, Fájdalom - öröm, n?kben való ellentétel ). Idilli és a test szerelem ábrázolása ( Idilli szerelem : Nász-ének cím? vers, Testi szerelem : Kett?s ballada a bolond szerelemr?l ) Világképe: hisz a megbocsátásban.
A m?nek három része van :
 1. 1-70 oktáváig. Ez a bevezetés. A halál árnyékában el?készíti a hagyatékozást. Az elmúlás áll a középpontban. Vigaszt az ad neki, hogy a halált senki nem kerülheti el.
 - Ballada az elt?nt id?k asszonyairól cím? verse
 - Szép fegyverkovácsné panasza. Nevet a halálon, megvigasztalódik.
 
 2. 75-141 oktáváig : Paródia, groteszk, gúnyos társadalmi körkép. F? mondanivalója : Mindent a világon a b?n mozgat.
 - Ballada Klotár mesterért
 - Ballada, amelyet költ? készít anyja számára (ima)
 - Vastag Margot balladája ( Villon itt strici )
 - Jó tanítás balladája rosszélet?eknek
 
 3. 146-173 oktáváig : A halált várja, hangulata lenyugszik, bocsánatot kér.
 - Záróballada ( egyes szám harmadik személyt használ, múlt id?ben ír magáról)
 - Sírfelirat (1462-ben , fenyegetettség, halálközeli állapot )

 Reneszánsz 1300 - 1600 (Firenze)
 

A szó jelentése Újjászületés (antik kultura) Öntudatos polgárság világképe. Olaszországban el?ször Firenzében alakult ki. Az öntudatra ébredt polgárság új formákat alakított ki, új eszméket kezdett magáévá tenni. Boldogan fedezte fel ujra mindazt, ami a földi létet, életet széppé teszi : a jólétet, a szerelmet, a szellem szabadságát, a természetet, az emberi test és m?vészet szépségeit. A reneszánsz szellemi háttere a humanizmus, mely a polgárosodáshoz köthet?.
Jellemz?i:
 - emberközpontúság (elt?nik az építészetben a monumentalitás, a szobrok életszer?ek, elengedhetetlen az anatómia tanúlmányozása, még akkor is ha büntették )
 - egyéniség keresése (az emberek figyelme a jelen felé fordul )
 - m?vészi büszkeség ( eltünik a középkorra jellemz? névtelenség )

A földi élet értelmét a földi boldogságban keresik, az ember ujra felfedezte önmagát, s minden dolgok mértéke és célja ismét az ember. A m?veltségnek értelmét látták, a korban sok volt a polihisztor ( Michelangelo, Leonardo) A középkorban nagyok a feudális kötöttségek, a reneszánszban fontos a virtu ( bels? nemesség, a test, lélek és erkölcs összhangban legyen ). Az emberek vallásosak, de az egyház ellen vannak, akik a züllöttség megtestesít?i, népelnyomók, nem a m?veltség közvetít?i. Szereti az antik m?veltséget. M?vekben sok az antik utalás, de nem veszik át a vallás követését. A könyvnyomtatás és az írás reform nagy lépést jelentett a m?veltség fejl?désében, a gót bet?k helyett a kisbet?s írást használják. Emberideálja a harmonikus kiegyenslyozott ember. ?k találják fel a perspektivikus ábrázolást (térbeli), a festményeken nem ábrázol szenvedélyeket.

Botticelli : Vénusz születése
Giotto : Krisztus siratása
Donatello :
Brunnelleschi :  Pitti palota
Leonardo  : Mona Lisa
Raffaello :
Dürer :
Holbein :
Tiziano :
Giorgione : Vihar
Michelangelo : Sixtus-i kápolna, Mózes

Zene : A zene e-világi központú, a reneszánsz udvarokban virágzik, f? célja a szórakoztatás, megjelik az orgona és a kórusok. Új zenei m?faj : madrigál : négyszólamú anyanyelv? ének. Pl.: Palesztrina, Backfart Bálint.

Irodalom :

Petrarca :  Daloskönyv
Boccaccio : Decameron
Dante :  Isteni színjáték
Janus Pannonius :  Eddig Itália földjén ...
Tinódi Lantos  :  Krónikás ének
Bornemissza Péter :  Elektra
Balassi Bálint :  Júliához talála és így köszöne néki
Shakespeare :  Hamlet

Olasz reneszánsz a reneszánsz hazája különbözik a többi országtól, mert nem volt elég er?s h?bériség, lovagság. A legpolgárosodottabb város Firenze, ahol  a nemesek is céhekbe tömörültek. Ez kedvezett a m?vészeteknek. Dante és Giotto a reneszénsz szül?atyjai barátok voltak. Dolce Stil Nouovo : Édes új stítus els? képvisel?je  Guido Cavalcanti . Dante folytatja ezt.

Dante ( DURANTE / ALIGHIERI )

Dante 1265 (Firenze) - 1321 (Ravenna). Régi nemesi család sarja. Közvetlen ?sei céh-tagok. A fehér Guelfe politikai pártjába tartozott (pápa-párti). Szerzetesi iskolákban tanult. Kilenc évesen szerelmes Beatrice-be (8). Semmilyen kapcsolata nem volt vele, a lány 24 éves, amikor meghal. Dante a szerelemnek szentelte életét, elvett egy Genna nev? n?t, gyerekei is születtek T?le. A pisai csatában katonáskodott. 1300-ban politikai karriert fut be : Firenze priorja lett. Igazságos politikus, aki Firenze szabadságáért küzd. 1301-ben követségbe megy a pápához, távolléte alatt a fekete Guelfek halálra ítélik. 1310-ig Veronában és Padovában bujdokol. 1310-ben hozzácsapódott VII. Henrik-hez. ?t segíti hatalomra: röpiratokat, leveleket ír. De VII. Henrik hirtelen meghal. Dante 1321-ben meghal, halála után fedezi fel Firenze m?vészi nagyságát, ezért két sírt emelnek neki. (Ravennában és Firenzében)
M?vei :
 - Új élet : verses-prózai, lírai regény, melyet Beatricének 11 év alatt ír. 31 verset tartalmaz magyarázatokkal. Önéletrajz jelleg? írás. A regényb?l két vers a legismertebb : Kik ösmeritek hölgyek a szerelmet, Szerelem és nemes szív.
 - Isteni színjáték : Divina Commedia. Az Isteni jelz?t az utókor adja. ( Arisztitelész Poétiká-jának megfelel?en ez is komédia, mert szomorú eseménnyel kezd?dik, és boldogsággal végz?dik. 1307-1320-ig írja. A m? tárgya : utazás. A hármas szám uralkodik a m?ben : hármas helyszín,(pokol, purgatórium, paradicsom), hármas értelmezés (szószerinti értelmezés, (kire mi vár a halála után,) politikai értelmezés( politikai ellenfeleit a pokolba rakja), misztikus teológiai értelmezés ( lélek útja a z üdvözülés felé )). Tercinákból áll, három soros, rímképlete (a-b-a), (b-c-b), (c-d-c). Száz énekb?l áll, egy bevezet? és háromszor 33 ének. Minden birodalom 3 X 3 részb?l áll (kilenc kör, kilencs gy?r?, kilenc ég). Ugynevezett el?kel? vers : a formák kitisztúltak, jól szerkesztett.
 1300-ban kezd?dik a m?: nagy csütörtökön és husvét vasárnapján érkezik Isten szine elé. A f?h?s a költ?, akit Vergilius kisér, mert ?t kéri fel Beatrice. (Ennek oka : Vergilius egy eclogájában arra tesz utalást, hogy egy embernek  gyereke fog születni, aki megváltoztatja a világot. A keresztények ezt Jézus Krisztusra értelmezik, Vergilius valójában egy császár születend? gyermekére gondol). Vergilius a költ? barátja, mégis a pokolban van, mert nincs megkeresztelkedve. (Nem is lehetett, mert id?számításunk el?tt született). Cavalcanti is a pokolban van, mert eretnek, Dante e két barátján kiv?l mindenkir?l azt mondja, megérdemelten vannak a pokolban. A pokol tornácán azok vannak, akik pogányok.
A reneszánsz megjelenése az európai irodalomban
 

Petrarca 1304-1374. Arrezzoban született. Apja is firenzei. Politikus, barátja Dante-nak. Dante-val együtt szám?zik ?ket, el?re küldi családját Franciaországba Avignon-ba, de Petrarca utközben Arezzo-ban születik. A kultúra központjában Avignon-ban él a család. Vonzódását a vallás nagy m?veihez és alakjaihoz ( Biblia : Szent Ágoston) az itt töltött évek keltették fel. Petrarca jogot hallgat Bolognában, majd 1326-ban mikor apja meghal, hazamegy Avignon-ba és papi állást vállal. Nagy hangon pédikál a tisztesség megörzéséért, da ? maga zsarnokokat szolgál. Megveti a kincseket, viszont Petrarca birtokokat kunyerál. Az ellentmondások oka, hogy két kor határán élt : kozépkor és reneszánsz. Könyvember volt, valósággal való kapcsolata er?ltetett. Folyton nyugtalan, elégedetlen és képmutató. Rajong az  antik m?veltségért, a szerelmi költészet megteremt?je, bár ? maga azt vallja, hogy sajnálja rá az idejét. 1327 április 6. : Szent Klára templomában meglátja Laurát, aki férjes asszony. (Laura neve babérkoszorút jelent ). Petrarca sokat utazik, felmászott a Mont-Ventoux hegyére pusztán azért, hogy a kilátást élvezze, ott el?vette Augusztinus Vallomások cím? m?vét. Humanista tudós, az Iliász fordítása az ? ösztönzésére készült el. Afrika cím? befejezetlen eposza a kor nagyhatású m?ve. 1341-ben a párizsi, római egyetemen költ?királlyá koronázzák (? harcolja ki magának). Rövid ideig katonáskodik, majd szám?zik. Szívroham éri, megbénúl, lánya gondozza. Sokat olvas Boccaccio-tól és Homeros-tól. Híresek a szonettei, új szonett-formát alakít ki. A shakespeare-i szonett mellett. F? m?ve a Daloskönyv. 1342-1347-ig írja. 367 verset tartalmaz, lelki önéletrajz, az elvont szerelem többirányú bemutatása. Sok a természetábrázolás, a természet minden szépsége Laura szépségét tükrözi. Pl.: Megtetted zord halál a legnagyobbakat.

Giovanni Boccaccio 1313 (Firenze) - 1375 (Certado)

Harmadrangú költ?, hódolt társainak : a Dante életrajz megírója, Petrarca barátja "h?séges, jámbor lélek". Apja módos firenzei keresked? bankár: a Bardi bank tulajdonosa. Üzletkötés céljából vet?dött Párizsba és ott ismerte meg azt a fiatal özvegyet, akit?l 1313-ban törvénytelen gyermeke született. Boccaccio 12-13 éves, amikor Nápolyban az apja egyik fiókházában dolgozik. Nagyon utálja, ezért Franciaországba megy teológiát tanulni, ahol igen szabados életet él. Milánóban megismerkedik Mária D' Aquinoba a király törvénytelen lányával. A lányt verseiben Fiamettának nevezi. 1340-ben a Bardi-ház cs?dbe megy. Haztér Avognon-ba segitve szüleinek. Katonának áll, résztvesz Nagy Lajos hadjáratában. Mikor anyja meghal, Firenzében telepszik le és politikai posztokat vállal. Hármuk közül ? a legjobb politikus, reális ember akinek kit?n? a válóságérzete. 1373-ban Firenze városának megbízásából megírja a Dante életrajzát és nyílvános el?adásokon az Isteni színjátékból olvas föl. 1375-ben meghal. F? m?ve a : DECAMERON : novellagy?jtemény. Boccaccio hozza létre a novella m?faját, mely ujdonságot jelent. Kevés a lélektan és a környezetábrázolás, egy sorsfordulatot jelenít meg csattanóval a végén. Jó humorú, vidám, erotikusabb, megszelidítette a középkori szabatosságot. Az 1348-as pestis-járvány idején játszódik (a pestis-járvány kitalált, azért tette bele, hogy az alaphangot komolyabbá tegye ) hét n? és három férfi kivonúl Firenzéb?l a járvány ellen és, hogy unalmukat el?zzék mesélnek egymásnak. A m? 10 nap alatt játszódik, minden nap mindenki elmond egy történetet, ez 100 történetet jelent. Mindennap van egy király vagy egy királyn?, aki megadja a történet témáját. Kivéve az els? és a kilencedik nap. Utána levonják a történetb?l a tanulságot (hogy tarthatja meg a feleség a férjet) és egy balladát énekelnek a nap végén. (Geoffry Chaucher : Centerburry mesék ugyanez az alaphelyzet)